A Castaneda mítosz - Az utolsó naguál harcosai

A Castaneda mítosz egy személyes történetéből kilépő ember másokra gyakorolt hatásának a hagyatéka. Carlos Castaneda az ősi tolték tudás hagyományőrző, leszármazási ág utolsó csoportjának vezetőjeként vált az utolsó naguállá. Az utolsó naguál harcosai az ő közvetlen csoportja – Carol Tiggs, Florinda Donner, Taisha Abelar – illetve közvetetten mindazok, akik életmódjukban a tolték tudás megtestesítői.

Az elmúlt években a Castaneda könyveket – és vele foglalkozó műveket – számos blogcikkben mutattam be. Ebben a cikkben Castaneda és közvetlen varázslói (sámán) társasága életét, és a kapcsolódó eseményeket írom le. Igazából ezek sok-sok könyvet megtöltenének, itt csak a lényegre szorítkozom, lehetőleg olvasmányos stílusban.

Számomra a Castaneda művek örök olvasmányok. Időtlen időkig bírom olvasni a lenyűgöző párbeszédeket, don Juan gyakorlatias válaszait, szinte mindig valami újat fedezek fel bennük. A 90-es években kezdtem el őket, és nagyban hozzájárultak energetikai fejlődésemhez.

Ezeket nem érdemes úgy olvasni, mint más könyveket. A legjobb, ha úgy közelítesz hozzájuk, mint egy regényhez. Idővel rádöbbensz, hogy valami egészen különleges mondanivaló is lappang a sorok között. Mintha életre kelne egy rejtett tudás, amelyet mindig is éreztél, de sosem tudtad volna megfogalmazni.

A Castaneda mítosz – Carlos Castaneda élete

Találkozás don Juannal – a tanítások kezdete

Carlos Castaneda 1925 végén született Peruban. Az 50-es évek elején az USA -ba költözött. Los Angelesben előbb pszichológiát tanult (az 50-es évek közepétől), majd antropológiát. 1960 januárjában feleségül vette Margaret Evelyn Runyan -t Mexikóban.

Ezen év nyarán egy barátja bemutatja egy idős jaki indiánnak az arizonai Nogales buszpályaudvarán, aki Juan Matus néven mutatkozik be. Carlos szerette volna őt megnyerni ahhoz, hogy tanulmányt írhasson a peyot növényről. Nem tudta rávenni, ellenben az indián szeme olyan hatást gyakorolt rá, hogy hónapokig az a késztetés hatotta, újra találkozhasson vele.

Margarettől különváltak útjaik, de Margaret fiát – C.J. Castanedát – az ő fiaként anyakönyvezk, bár állítólag más volt a biológiai apja. Nem kis keresgélés után, amelynek kalandos történetét A végtelen aktív oldala című könyvében írja le, megtalálja ismét Juan Matust.

Castaneda - Talalkozás don Juannal

Don Juan Matus látszólag kötélnek áll, hogy megismertesse vele a peyotot, de cserébe sok mindent kér, ami valójában Carlos energetikai fejlődését segíti. A következő években számos alkalommal találkoznak, miközben egyfajta tanítványi kapcsolatba kerül az indiánnal. Közben 1962-ben diplomát szerzett antropológiai szakon.

1961 és 1965 között don Juannal való találkozásaik szinte észrevétlenül megváltoztatják a világhoz való hozzáállását. Míg addig kritikus, anyagelvű, realista volt, a többször kapott pszichedelikus szerek – peyot, datura, és egy sajátos dohánykeverék – megrengették világképét. Később tanítója elmondta, hogy ezek károkat okoznak a testnek, de az ő esetében szükség volt rájuk, mert annyira merev volt az energiateste.

Tanítója egy La Catalina nevű – idősebb – de fiatalnak látszó – hölgyet úgy állít be, mint aki sakkban tartja őt, és Carlos segítségét kéri. Ő ezzel együtt megmagyarázhatatlan eseményeket él át, és kiderül, hogy La Catalina valójában don Juannal együttműködött, az ő fejlesztése érdekében. De ez annyira megbántja Carlost (megakad azon a ponton, hogy átejtették, s nem arra gondol ezzel segítették is, elhagyni régi énjét), hogy a következő három évben nem találkoznak.

A Castaneda mítosz – A tanítások folytatódnak

1968-ban megjelenik a Castaneda mítosz kezdeti kulcsköve, a Don Juan tanításai, amely később világsiker lesz. Ebben Castaneda még tényszerűen, az események kutatószerű leírásával közli a vele történteket. Szerintem ez a legszárazabb könyve, de így is értékes. Lásd: Don Juan tanításai könyv bemutatása

Az 1968 -tól történő eseményeket a Másik világ kapujában című regényében írja le. Ebben megismerhetjük don Juan unokáját, a barátait, valamint barátját, don Genarót és annak tanítványait, Pablitót és Nestort. Időközben előveszi régi jegyzeteit és rengeteg élményére felfigyel, amelyek a 60-as évek elején történtek vele, de nem tartotta fontosnak. Mindezek a párbeszédek, melyek talán a legolvasmányosabbak, s egyben a legmélyebb tanítások egy részét tartalmazzák, az Ixtláni utazás művében jelennek meg.

De mindezek csak a külső, mindennapi elméje által felfogott tanítások. Don Juan számos alkalommal juttatta az emelkedett tudomás állapotába, az energiateste egy bizonyos pontjára mért ütéssel. Ezen alkalmakkor találkozott az indián társaságának több női és férfi tagjával, akik az ősi tolték tudás őrzői voltak. Ezekre az eseményekre csak a következő évtizedekben kezdett fokozatosan visszaemlékezni, ezért későbbi könyveiben – mint a Belülről izzó tűz, vagy A csend ereje – mesél róluk.

Don Juan tanításainak egyik csúcspontja, amikor bemutatja neki a naguált és a tonált, majd később – Pablitóval együtt – egy szakadékba ugranak. Addigra megtanulnak egy „új világot összerakni”, „a második figyelem állapotába lépni”, így a szakadékba ugrás egy beavatás számukra. Ezekről ír a Mesék az erőről című könyvben.

Nem tudja kideríteni az ugrás után hogyan került Los Angelesbe, ezért hosszú idővel később újra felkeresi Pablitót és Nestort. Csaknem végzetes összetűzésbe kerül Dona Soledaddal (akit régebben Pablito anyjaként ismert) és a húgocskákkal (Lydia, Rosa, Josefina) akikről kiderül, hogy szintén don Juan tanítványai voltak. Egymás elleni „harcuk” valójában fejlődésüket segíti. Időközben Genaro tanítványai „genaróknak” hívják magukat (Pablito, Nestor és Benigno), míg a húgocskák az „álmodás” művelői, ők a „cserkészés” művészetének gyakorlói.

A második könyvben felbukkanó Eligióról kiderül, hogy mint tanítvány odáig vitte, hogy nem tért vissza az „utazásából”, hanem don Juan társaságával ő is távozott. Ugyanis Juan Matus és társasága 1973-ban végleg eltávozott a fizikai síkról. Összegyűjtötték energiáikat, és végleg átléptek az energetikai birodalomba. Az erő második köre című regényben derül mindezekre fény.

Carlos Castaneda élete

Felbukkan La Gorda is, egy indián nő, aki valaha hatalmas, kövér anya volt, és don Juan képzése alatt azon szerepkör előszobájáig jutott, amit a „naguál asszonynak” neveznek. A sas ajándéka című könyvben olvashatjuk La Gorda és Carlos közös álmodási gyakorlatait. Ugyanebben a könyvben ismerhetjük meg Florindát, aki don Juan társaságának tagja, és a cserkészés alapelveivel ismerteti meg Carlost. Florinda és Zuleica – eki egy másik nő a naguál társaságából – nem távoztak 1973-ban hanem visszamaradtak, hogy segítsék az új nagual és társasága útját.

A Castaneda mítosz további eleme Carlos energiateste. Időközben – még 1973 előtt – kiderült, hogy Carlos energetikai testének látványa félrevezető, valójában nem teljesen olyan, mint a naguáloké (négy részből álló), hanem három részből áll. Don Juan és csapata „villámgyorsan” kerített három lányt, akiknek energetikai alakzata alkalmassá tette őket a tudás befogadására. Később ők lettek Carlos új társaságának tagjai. Carol Tiggs, mint új naguál asszony, Florinda Donner (nem tévesztendő össze az idősebb Florindával) mint álmodó, és Taisha Abelar, mint cserkésző.

A 3 boszorkány – Castaneda új társasága, és mások

Carol Tiggs

Carol Tiggs eredeti neve Kathleen Adair Pohlman volt, és 1947-ben született. Valószínűleg 19 éves korában találkozott először a „naguállal”.

Carol egy elkényeztetett lány volt, aki művészettörténeti tanulmányokat folytatott Mexikóvárosban. 19 éves korában egy este egyedül sétált az Alameda Parkban, amikor egy idősebb nyugodt, és egy fiatalabb, izgékony férfit látott, akik rá bámultak. Távolodni kezdett tőlük, miközben hallotta, hogy az idősebb azt mondja társának, ne hagyja elmenni.

A fiatalabb kérdéseket tett fel neki, mire ő megijedt, de mire sikoltott volna, az idősebb valamivel meglepte, amire váratlanul közlékennyé vált. Elmondta ki ő, és hol találják meg. Hazatérve azonban az élmény részleteit köd zárta el emlékezetében. Ez volt az első találkozása a naguállal (don Juan) és Carlos -szal.

Don Juan látta, hogy neki is dupla energiateste van, ezért Carlos energetikai párja lehet, vagyis naguál nő. A „Nagual szabálya” szerint a naguál asszonynak az előző naguál társaságával együtt kell távoznia a világból, hogy odaátról gyakoroljon vonzást az új naguálra és társaságára. Ezáltal az új naguál szabadon vezeti a csoportját, s később, amikor készen állnak az átkelésre, a naguál asszony várja, s vezeti őket. Carol a képzése végeztével, és don Juan társasága távoztával el is távozott.

Egy évtized múltán azonban váratlanul felbukkant. Castaneda éppen előadást tartott a Santa Monica -ban levő Phoenix könyvesboltban, amikor a közönség soraiban meglátta. Ez oly mértékben megdöbbentette, hogy 2 órát beszélt annak tudata nélkül, mit is mond pontosan. Egyes információk szerint Carol 1973 és 1983 között volt távol, ez a találkozás pedig 1985-ben történt.

Carol elmesélte, hogy számára a távolléte nem tűnt többnek 10 óránál. Arizonában találta magát és elment a Tucsonban levő házához, ahol megtalálta a valaha don Juan javaslatára félretett dolgokat (készpénzt). Ismereteink szerint Carol Az álmodás művészetében bemutatott „halállal dacoló” személyével összeolvadt.

Egy másik verzió szerint Carol 1977-ben az akupuktúra főiskolába iratkozott, s három évvel később végzett. Az engedélyét Elizabeth Austin névre állították ki, s közben hozzáment a Marc Lebel nevű évfolyamtársához. Később már Muni Alexander néven szerepelt. Carlos „emlékezetes eseményei tárában” szerepel Carol Tiggs visszatérése, de a már említett A végtelen aktív oldala című könyvből ez kimaradt.

A Cataneda mítosz – A kék felderítő

A kék felderítő (Blue Scout) eredeti neve Patricia Lee Partin, és 1957-ben született. 1977-ben a Nury Alexander nevet vette fel. Az álmodás művészete könyvben Castaneda álmodásban találja meg a szervetlen lények világában, egy acélkék szemű kislányként. Ki akarja szabadítani, de ez a saját energiájába (s csaknem az életébe) kerül, és csak don Juan társasága, valamint Carol Tiggs segítségével tudják újra talpra állítani.

A kék felderítő a szervetlen lények világából

A kék felderítő így átjut, sok évvel később Carol és Carlos a lányukként mutatják be (Castaneda 1995-ben hivatalosan a lányaként adoptálta). Blue Scout az elmondás szerint energiatestében több kék árnyalattal rendelkezett, mint más emberek. Öltözködése kifogástalan volt, de kiszámíthatatlan, és „képes arra, hogy megismerje legmélyebb titkodat”. Egyes források szerint ő is 10 éven át volt távol, és 1984-ben tért vissza. Más dokumentumok szerint 1977-től részt vett a csoport munkájában.

Egyes helyeken említenek egy narancssárga felderítőt is, akivel ismerték egymást. Florinda Donner később őt az ő lányaként nevezte meg, és 1993-tól Tycho Thal -nak hívta magát. Más információk szerint ő csak a 90-es évek elején került kapcsolatba a társaságukkal. A kék felderítőről azt beszélik, hogy később lelkileg visszatért gyermekkori énjéhez és felnőttként is babázott.

Florinda Donner

Florinda Donner (Regine Thal) 1966 -tól 1972 -ig a férjével együtt élt. A róla fellelhető adatok, az általa elmondottak és leírtak, némileg ellentmondanak az általam bemutatott Álomban ébren című művében közöltekkel. 1974-ben kép jelent meg róla egy harcművészeti magazinban, gyakorlás közben.

A 70-es években antropológiából szerzett doktori fokozatot. A yanomami indiánok között töltött el időt Dél-Amerikában és erről 1982-ben írt a Shabono című könyvében. Egyes írások ezt (hogy valóban ott is élt) cáfolják. 1985-ben a The Witch’s Dream című könyve jelent meg. Ebben a könyvben már ír a nagualizmusról, de a vele történt események itteni leírása bizonyos fokig ellentmond a már az első bekezdésben említett művével. Azt az írását 1991-ben írta meg, s 1992-ben kiadták. 1993-ban a nevéhez csatlakoztatta a Grau családnevet is, majd Las Vegasban hozzáment feleségül Carlos Castanedához.

A 90 -es években tartott workshopjaikon többször elmesélt egy történetet, mely szerint vásárolt egy sportkocsit. Amikor megmutatta ezt az idősebb Florindának (don Juan társaságából), ő azt tönkretette, hogy megmentse fiatal követőjét önmagától.

Taisha Abelar

Taisha Abelar (Maryann Symko) szintén antropológiából diplomázott. A 70-es években ő is szerepelt a már említett harcművészeti magazinban, de akkoriban Anna Marie Carter -nak hívta magát. Fiatalon került kapcsolatba don Juan társaságával. Megtanulva az összegző gyakorlatot, elkezdte lazítani az energetikai kapcsolatot múltjának eseményeivel, és lassan képessé vált tudatosan irányítani a sorsát.

Könyvében, az Absztrakt repülésben írja le mindezt. Ő a harmadik tagja Carlos új csoportjának, Tiggs és Donner mellett. Lásd részletesen: Absztrakt repülés könyvajánló

Amy Wallace

Amy Wallace 1955-ben született, s egy író család tagja volt. Castanedával közeli kapcsolata a 90-es években tette lehetővé, hogy megismerje a férfi, és női varázslói társaságának életét közelebbről.

Személyes tapasztalatai számos szempontból megkérdőjelezik Carlos és társai hitelességét. Cselekedeteik az ő élményeiből nem személytelen energetikai cselekedetek voltak, hogy magasabb szintre emeljék energetikai tudatosságukat, hanem inkább ego által irányítottak. Amy 2013-ban szívbetegségben hunyt el.

Lásd bővebben a részleteket ebben a cikkemben: Amy Wallace – A varázsló tanítványa könyvajánló

A Castaneda mítosz – Workshopok a 90-es években

Több érdekes történet látott napvilágot a don Juan társasága távozása utáni két évtizedről. La Gorda 1985 -ben elfáradt a Castanedára való várakozásban, és egyedül csinálta meg az „átlépést a másik valóságba”. Carlosék ezt egomániájának tudták be. Florindával és Taishával összekapaszkodva próbálta meg, de ők kiszabadították magukat. Gorda tovább folytatta a kísérletét. Végül összeomlott a szemük láttára egy öregasszony holttestévé. Az „egománia” magyarázat meglehetősen ellentmond annak, amilyen fejlett személyiségnek ismerhettük meg a könyvekből. Nemsokára az idősebb Florinda belülről izzó tűzben égett el, s lépett másik síkra.

Az arizonai sivatag - don Juan világa
Az arizonai sivatag – don Juan (egyik) világa

Castaneda egészen a 80-as évek végéig ritkán mutatkozott. A 90 -es évek elején viszont megjelent új társaságával, a „3 boszorkánnyal”, és workshopokat kezdtek tartani, melyekben a tolték tudásról beszéltek. Elkezdték tanítani a tensegrity mozgásművészetet, amelyről később könyv is megjelent. Létrejött a Cleargreen társaság, amely a tensegrity támogatására, és megőrzésére vállalkozott.

Különböző jelek és szellemi indíttatás hatására döntöttek úgy, hogy az ősi tudást a nagyobb közönség számára is hozzáférhetővé teszik. Előadásaikon sok olyan történetet is meséltek, melyek nem szerepeltek könyveikben. Florinda egyszer azt mondta, hogy Carlosnak megvolt don Juan születési anyakönyvi kivonata, de elégette, és ez volt az a pillanat, amikor megszűnt antropológusnak lenni.

Csoporttalálkozókat is szerveztek, ahol „bensőbb” információkat adtak át és képeztek másokat. Mindezek a találkozók és előadások 1998 elejéig léteztek. További információkat találhatsz a Sustainedaction oldalon.

Carlos Castaneda halála, és társaságának eltűnése

Castaneda már több éve küzdött betegségekkel – mint pl. cukorbaj – végül májrák okozta végső távozását 1998 áprilisában. Azonban erről csak júniusban szerezhetett a nyilvánosság tudomást. Társaságának tagjai kikapcsoltatták telefonjaikat, és eltűntek a nyilvánosság elől. Ugyanebben az időben két másik velük kapcsolatban levő nő is eltűnt; Kylie Lundahl és Amalia Marquez.

Nury Alexander (a kék felderítő) autóját 1998 májusában megtalálták a kaliforniai Halál Völgyében. Öt évvel később emberi csontokat találtak túrázók, és ezeket vizsgálatokkal azonosították ővele. Azonban a többi boszorkány teste nem került elő.

Carol Tiggs augusztusban utoljára megjelent nyilvánosan, és azt mondta, hogy Castaneda teljes tudatossággal hagyta el a világot. Carol Tiggs nem távozott társaival, a Cleargreen tanácsadója maradt.

A Castaneda mítosz – Castaneda és társasága hitelessége

Az egymásnak ellentmondó iratok, dokumentumok, könyvek és dokumentumok több mindent kétségessé tesznek Castaneda és követőivel kapcsolatban.
De cselekedeteik lehet azon cserkészet művészetének része, hogy megismerhetetlenné, kikutathatatlanná tegyék a valódi személyiségüket, így a Castaneda mítosz a rejtőzés művészete része is lehet. Szándékosan kerülték történeteik kronológiai elmesélését, hogy az emberek ne ismerhessék személyes történetüket, így szabadok maradhassanak energetikailag.

Sokan kétségbe vonják don Juan valódiságát is. Szerintem ha Castaneda saját maga találta volna ki azt, amit Juan Matus mondott, nem zseni lenne, hanem elképesztően nagy bölcs. Márpedig nem volt az. Az egész tolték tudás, és a nagualizmus valós, mint ahogy a tudást egymásnak nemzedékről nemzedékre átadományozó csoportok is léteztek.

A Castaneda hagyaték

Ami Carlos és a női társasága tagjait illeti, lehetséges, hogy nem lépték túl személyiségük határait és cselekedeteik nem mindig a feddhetetlenségből, hanem az egóból is származtak. De az is lehet, hogy ez egy színjáték volt a világ számára. Ami valójában számít, az a gyakorlatban működő energetikai tudás.

A tolték tudás későbbi közvetítői

Viktor Sanchez írt egy nagyon jó gyakorlatias könyvet Carlos munkái alapján, amelyet magyarul is kiadtak. A Carlos -szal való találkozások alapján Armando Torres is írt egy könyvet, amely csak a 2000-es években jelent meg, és fenntartotta a Castaneda mítosz egyediségét.

Castaneda óta több személy is felbukkant, akik az ősi tolték tudásról beszélnek. Ilyenek Don Miquel Ruiz, Dona Bernadette Vigil, és mások. De Sergio Magaña “Ocelocoyotl” lett az egyik legismertebb a 2010-es évekre, aki világszerte tartott előadásokat, tanfolyamokat és könyveket írt. Ő a nahuatl és tolték hagyomány tanítója és gyógyítója.

A Castaneda mítosz végszó – Castaneda hagyatéka

Látható világunk mögött az energetikai birodalom végtelen mezeje terül el. Ezt megérezni, tudatosan átélni, és használni, időtlen értelmet és értéket ad minden cselekedetünknek. Választ ad a bennünket mozgató energiákra, és megtanít a szabadságra, amely nem más, mint az emberi személyiségen túli határtalan én tudatos utazása.

Mindazok a gyakorlati bölcsességek, melyeket don Juan adott, teljesen átalakíthatják életünket, kívül, s belül. Megadják az impulzust a társadalmi elvárások, szabályok, szokások és korlátozások szellemet bezáró börtönéből való kilépésre. A toltékok módszerei, világlátásuk, instrukcióik gyakorlati alkalmazása elősegíti az anyagi világ mögötti erők érzékelését, tudatos fejlesztését energiatestünknek.

Ezen tudás részben hatással volt A személyes energia mesterei című gyakorlati könyvem megírásához.

A Castaneda mítosz – Az utolsó naguál harcosai
Tagged on:     

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!